ISTEN HOZOTT BATYIBAN!

Rimaszombat látképe (1769)

Rimaszombat története

Nevének eredete

Nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. Nevének előtagja a Rima folyó melletti fekvésére utal.

Története

Területe már a bronzkortól folymatosan lakott volt. Első ismert írásos említésekor (1268) Szombathely (Zumbothel) már kiváltságos helynek számít, mert a kalocsai érsek birtokának, az ún. rimai ispánságnak a központja volt. A Szombathely elnevezés a szombati napon tartott hetivásárra utal. A szombat napi vásárokat országszerte I. Géza király (1074-1077) állította fel. A város másik, Stefansdorf nevű részét német telepesek alapították. Ekkor két faluból állott, a kalocsai érsek birtokában. 1271-ben Rymoa Zumbota, 1321-ben Ryma Zumbath néven említik. 1335-ben Károly Róberttől kapta kiváltságait. 1387-ben az ide látogató Zsigmond király megerősítette ezeket. A 15. században védőfalakkal vették körül és kisebb vára is volt, melyet 1441-ben Giskra foglalt el, de Mátyás 1459-ben visszafoglalta. Többször is béketárgyalások színhelye volt Giskra és Hunyadi közt. 1506-ban tűzvész pusztította el, 1661-ben pallosjogot nyert. 1553-tól 1593-ig és 1596-tól 1686-ig török uralom alatt állott. A város sokat szenvedett a portyázó törököktől és vallási villongások is pusztították. Falainak nyoma sem maradt. A város 1747-ben kiváltotta magát jobbágyi kötelezettségei alól és szabad város lett. 1769-ben kálvinista polgárai megtámadták a katolikusok menetét, mire 1771-ben Mária Terézia a kálvinista templomot leromboltatta.

1786-ban Kishont vármegye székhelye lett. 1805-ben az austerlitzi csatából hazatérőben Kutuzov serege szállt meg itt. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1845 májusában itt választották meg Petőfit tiszteletbeli táblabíróvá. 1849 júliusában itt kezdte meg az egyezkedést Görgey az oroszokkal. Protestáns főgimnáziumában sok neves személyiség tanult, köztük Mikszáth és Izsó Miklós is. 1883-tól 1922-ig Gömör-Kishont vármegye székhelye. 1910-ben 6912 lakosából 6199 magyar és 468 szlovák volt. 1974-ben 15 000 lakosa volt.

2001-ben 25 088 lakosából 14 873 szlovák, 8846 magyar, 754 cigány, 176 cseh, 24 ukrán és 13 német volt.


Rimaszombat régi képeslapokon:

Főtéri részlet (1950-es évek)
Főtéri részlet

Erzsébet-téri részlet (1918 előtt)


Rimaszombat panorámája (fényképezve az akasztóhegyről)


Főtéri részlet (1930-as évek)





Masaryk tér (1930-as évek)




Unokáink sem fogják látni... - 196. adás - MTV1

Felvidéken és Rimaszombatban járt Szili Katalin! Kattintson az ikonra és tekintse meg városunk műemlékeit egy lejátszható videófilm keretén belül.








Oldalmenü
Naptár
Diavetítő